Reggel háromnegyed nyolc, kisboltból kilép egy bucival meg egy kakajóval. Hirtelen felismerve mi volt 10 mp-cel ezelőtt a kocc és a dudálás, meglát egy "történetesen" kopasz nagydarab fickót kidurranni a kisbuszából, odadurrogni a másik kisbusz ajtajánál sajtos-croissant szorongató álomarcú bambafiúhoz, majd egészséges orgánummal odadurrantani: - Ide kell állni, hö?! Ide kell állni??? Bambafiú megadó álmosarccal: - Miért? (Frappáns Feri bácsi, hol vagy ilyenkor?)
- Mért?! Anyádért, azért bazmeg! Tovasietek, és már el is felejtettem, tíz perce mennyire hálás voltam, hogy hajnali fél8kor a keletiben mosolygós pénztároshölgy adta ki a jegyemet.
Az irodában azért magamhoz térek és újravigyori, csak hogy a kedves ügyfél a telefonban morcosan megkérdezze: - És mért tetszik mosolyogni??