Egy rettenetesen horrorisztikus Yonderboi zene szól a sötét múzeumban, ahol csak sejtelmes vörösfényű lámpák világítják meg a furcsán mozgó alakokat. A tárlatvezetőnk halkan ismerteti az egyes múmiák történetét, ahogy haladunk teremről teremre. Az emlegetett múmiák sorban elev
enednek meg a szemem előtt. Az egyik teremben vaksin támolyog több példány is belőlük, én enyhe rettegésben töprengek, hogy ezek igaziak-e vagy alkalmazottakat tekertek be gézzel. A következő terem vörös sötétségében a földön kúszó, gézmaradványokat maguk után húzó, nyöszörgő alakokat látok, akiket jobban megnézve észreveszem, hogy derékban kettészelte őket valaki, lábak nélkül küszködnek, csúsznak-másznak felém. Épp mielőtt elérnének, átkalauzol a tourist guide egy másik terembe, ahol egy csapóajtó nyílik fel a padlón, alóla furcsa hörgést hallok - eközben idegenvezetőnket elnyelte a föld, egyedül vagyok. A csapóajtón pedig mindjárt felbukkan valami, érzem... mindjárt... de jó, hogy van, aki ráérez, mikor kell felébreszteni :-))
Sailing - Balaton
16 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése